A barlang 1052 méter magasságban található, Délkelet-Erdélyben, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy oldalában.
Az innen kiömlő gázzal működött a századforduló éveiben az első magyar szénsavsűrítő gyár.
Napjainkban természetes mofettaként működik, falait sárga kénréteg borítja, ami egyben a gáz szintjét is jelzi.
"A bérc oldalán, fenn a magasban ásít egy sziklaodú, félredűlt gúlák képezikóriás kapuját, májszínű, rozsdaveres sziklák, fekete erekkel. Hanem a barlang száda körül sárgán van zománcozva szikla és padmaly; mint a penész úgy lepi be a halványsárga nyirok az egész környéket. S a bejárat előtt hullámzani látszik a lég, mint a délibáb, a kövek táncolni látszanak, az örökké nyitott kapu reszket és a föld maga libeg-lobog. Itt van a pokol tornáca." Jókai Mór
A "pokol tornáca" a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méter magasságban található. A 14 méter hosszú üreg nem természetes módon jött létre, hanem egy régi kénbánya felhagyott tárnája. A kén kitermelése valamikor a 12 km távolságban található Torja kiváltsága volt, ezt fejedelmi kiváltságlevelek is igazolják. Később a Büdös-barlang a torjai Apor bárók tuljadonába került. 1892-ben Apor Gábor a barlangot faragott kövekkel kifalaztatta és ajtót is csináltatott rá, amelyet csak a nap kiszabott órájában nyitottak ki állandó felügyelet mellett. Az első világháború után a barlang -a környező fürdőteleppel együtt- a tüdőszanatórium tulajdonába került, és rendszeres használata rövidesen megszűnt.
A Büdös-hegy vulkanikus tömegében több bemélyített barlangot találunk, ezek közül a legnagyobb a 14 m hosszú Torjai Büdös-barlang. A gázfeltörés intenzítása és vegyi összetétele szerint bármelyik Európa-hírű gázömléssel felveheti a versenyt. Naponta mintegy 6000 m³ gáz illan el a környék levegőjébe.
A barlang falain egyértelműen látszik a vastag, sárga kénkicsapódás. Ahonnan a sárga vonal kezdődik, ott van vége az életnek. Innen lefele nincs oxigén. Az oxigénnél nehezebb kéngáz kiszorítja az oxigént, ezért ha pl. berepül egy madár a barlangba, már nem tud kirepülni onnan.
A barlang első részében kétoldalt padok vannak. 
Oda óvatosan le lehet ülni. Szinte másodperceken belül érezzük, hogy kellemesen forrósodni kezdenek lábaink, később a derekunk. Nem a gáz meleg, hanem a gáz bizonyos összetevői be tudnak hatolni a bőrbe, ez egyébként gyógyító hatású, és ettől érezzük úgy, mintha forró lenne a gáz. A barlang hátsó részében nem lehet közlekedni, mert itt már a barlang sokkal alacsonyabb, így ott már nincs oxigén réteg. Pl. egy égő gyertyával magunk is bebizonyíthatjuk, hogy milyen magasságig van oxigén.
Órát, ékszert nem ajánlatos magunkkal vinni a mofettába (ez a gázkitöréses helyek neve), pillanatok alatt besárgul az ezüst. Mi az a mofetta? Az átlagos magyar turista számára kevésbé ismert, ugyanakkor Székelyföld egyik fő vonzerejét jelentik a mofetták. A rejtélyes szó olyan gázfürdőt takar, ahol a bőrön át felszívódó gázok bejutva a véráramba, gyógyhatást fejtenek ki. Ezek a gázok vulkáni utóműködés eredményeként törnek föl még ma is Székelyföldön, több helyen. A gázok között jellemző a széndioxid, a büdös kén. Különböző keringési, vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyíthatók több napos kúrákkal. A mofetta viszont rendkívül veszélyes is lehet, a gázok belégzése esetén perceken belül beáll a halál. Éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lennünk a használatával, vigyázzunk, ne hajoljunk a gázt jelző csík alá, és nem kavarjuk föl mozgással a gázt.
