Mohos
A Mohos-tőzegláp a Szent Anna-tó közelében terül el 1050 m magasságban. Tájvédelmi terület akárcsak a tó környéke. A kialudt kráter eltemetett tavának hajdani víztükre négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át folymatosan apadt, lassan elmocsarasodott, így változott át magashegyi láppá.A tőzeg az évezredek során elhalt tőzegmohák tömkelegéből halmozódott fel, tőzegmennyiségét 3 millió köbméterre becsülik.
A lápot északkelet felé a Veres-patak csapolja le, ennek ellenére még mindig félelmetes ellensége bármiféle betolakodónak. Nagyobb esőzések alkalmával a 10m vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, hogy az elkóborolt szarvasmarhát is elnyelheti
A tőzegláp területén számos tószem (1963-ban 24 volt belőlük) és különböző növényritkaságok is találhatók, tőzegáfonya, mámorka, vörösáfonya és a rovarevő harmatfű. Ezekhez társul a tápanyagban szegény, savas talaj miatt fejletlen erdeifenyő és nyír, együtt alakítva a Mohos tundrai tájat idéző növényvilágát - ahova ha belépünk, egy varázslatos világ tárul elénk.